1 Előzmények

Az Európai Unió 2000. októberében elfogadta a Víz-Keretirányelvet, amely alapvetően meghatározza az Európai tagállamok jövőbeni vízgazdálkodását. A Víz-Keretirányelv célkitűzése, hogy az adottságok és a lehetőségek függvényében, meghatározott cselekvési program alapján, vizeink jó állapotba kerüljenek, és a program végrehajtása során állapotuk ne romoljon tovább. A keretirányelv teljes körűen érinti a felszín és a felszín alatti vizeinket. Nemcsak lehetőséget teremt a program végrehajtására, hanem határidőhöz kötött kötelezettségeket is előír, és a vízgyűjtő-gazdálkodási terven keresztül ehhez eszközt is teremt. Ahol ezt a körülmények lehetővé teszik, előírja, hogy 2015-re vizeink jó ökológiai állapotba kerüljenek.

A Közlekedési és Vízügyi Minisztérium 1999-ben kezdeményezte egy új típusú folyógazdálkodási program elindítását, melynek feladata volt az Európai Uniós normáknak megfelelő tervezési eljárások kidolgozása. A tervezési koncepció kialakulásánál figyelembe vették az időközben megjelenő EU előírásokat is. 2000-ben, a Rába völgyben kezdődött meg az első folyógazdálkodási terv készítése, mely az időközben előírássá vált vízgyűjtő –gazdálkodási tervezés előfutárának is tekinthető. A program végrehajtása érdekében a folyóinkkal való gazdálkodás fejlesztéséről szóló 2014/2000. (II.2.) kormányhatározatban nevesített minisztériumok képviselőiből, valamint meghívott vízügyi, környezetvédelmi, természetvédelmi szakértőkből megalakult a Folyógazdálkodási Tárcaközi Bizottság, aki koordinálta, és ma is koordinálja a folyógazdálkodási programot.

A Rába Folyógazdálkodási terv elsődleges célja egy olyan alapdokumentáció létrehozása volt, amely összehangolja az önkormányzati igényeket és a természetvédelmi, valamint a vízügyi állami alapfeladatok végrehajtását a folyó mentén. Az alapdokumentáció lehetőséget kínál a térségfejlesztési elképzelések harmonizálására a folyó mentén.

2 Kiindulási koncepció

2.1 Adatgyűjtés

A Rába folyógazdálkodási alapdokumentáció tervezése során a megfelelő adatbázis kialakítása érdekében több évig eltartó gyűjtő elemző munka kezdődött meg 2000-ben. Azt, hogy milyen adatok szükségesek a terv elkészítéséhez, az egyeztetések során jelentkező igények és az európai uniós előírások határozták meg.

Elsődlegesen, a megfelelő térképi állomány kialakítása volt szükséges a térinformatikai hálózat kialakítása érdekében:

Ehhez felhasznált állomány:

1979-80-ban készült 1: 10 000-es katonai térkép digitalizálva
1999-ben készült légifelvétel a Rába folyóról
a 2000-ben elkészült geodéziai kiértékelés a légifelvételről
a 2001-ben végzett földi geodéziai mérések

A térképi háttér kialakítása mellett szükséges volt a hidrológiai-hidraulikai adatbázis megteremtése:

vízszintrögzítések végrehajtása
hidrológiai tanulmány elkészítése
egydimenziós hidraulikai modell felépítése az egész folyóra
kétdimenziós hidraulikai modell felépítése a kritikus területekre

2.2 Várható igények és megoldási javaslatot

A rendelkezésre álló alapadatok előkészítése után 2001-ben a természetvédelmi és vízügyi szakágazat megkezdte az egyeztetéseket az igények és a megoldási lehetőségek feltárása érdekében. A terveknek megfelelően előszőr a hivatalos természetvédelmi szervekkel, az érintett nemzeti parkokkal történtek egyeztetések, majd ezt követően a természetvédelmi szakemberekkel közösen az önkormányzatokkal tekintették át a fejlesztési elképzeléseket, lehetőségeket. Az egyeztetések az alábbi tapasztalatokkal jártak:

2.2.1 Vízgazdálkodási szempontok

A team munka keretein belül az egyeztetést a résztvevők a 46/1999 Kormányrendeletnek megfelelően kezdték meg. Ennek lényege, hogy megvizsgálták a mértékadó árvíz levezetésének feltételeit, majd megvizsgálták a lehetséges ökológiai folyosók kialakításának feltételeit és a természetvédelmileg értékes élőhelyeket. Az egyeztetések során kitűnt, hogy a legnehezebben az árvíz levezetésének és az ökológiai folyosó egyidejű biztosítása egyeztethető össze. Egymás értékrendjének megismerése érdekében, ezért kiemelten foglalkoztunk az ökológiai hálózat szerepével, és az árvizek levezetésének lehetséges módjaival a hullámtéri, ártéri területeken.

Vízügyi feladatok ellátása érdekében legfontosabb feladatok a:

árvizek biztonságos levezetése,
vízigények kielégítése,
vízkészletek védelme.

Az egyeztetések és megoldási lehetőségek megvitatása után, kijelölésre került a kék és zöldfolyosó (ökológiai folyosó), majd a szükséges és lehetséges lokális beavatkozások helyei.

2.2.2 Természetvédelmi igények

Az egyeztetés keretében meghatározásra kerültek a természetvédelmi célkitűzések úgy, mint:

- az élőhelyek rehabilitációja,

- a vízfolyások (kékfolyosók) kontinuitásának biztosítása,

- a vízhez kötődő szárazföldi élőlények vándorlásának biztosítása (zöldfolyosó)

A természetvédelmi szakemberek a helyi védettségű területek ismertetése mellett már a Natura 2000-es területek kijelölésére is felhívták a figyelmet az egyeztetések során. A tervezésben elsősorban a koncepcionális elgondolások érvényesültek a biodiverzitás növelése érdekében. Ezért vált fontossá a Folyósó elv is, ami a vándorlási feltételeket biztosító területek kijelölését követelte meg.

2.2.3 Önkormányzati igények

Az alapterv elkészülte után 2002-ben sor került a Rába menti önkormányzatok (Rába menti települések száma: 65) megkeresésére. Az önkormányzatok részére a tervezők kérdőívet állítottak össze, amelyek alapján felmérték helyzetüket, elvárásaikat, igényeiket. A megválaszolt kérdőívek alapján 5 helyszínen (Szentgotthárd, Körmend, Sárvár, Nick, Győr) került sor közvetlen egyeztetésre a természetvédelmi, vízügyi, és az önkormányzati szakemberek részvételével. Azok az önkormányzatok, melyek az egyeztetéseken nem jelentek meg, a tervezők külön is felkeresték. Az egyeztetések során minden önkormányzat az előre kiküldött tervrészletek alapján megismerhette a folyóval kapcsolatos tervezett intézkedéseket, s elmondhatta véleményét esetleges lokális igényeit. Az egyeztetésekre hivatalosak voltak az érintett nemzeti parkok szakemberei is.

Az alap dokumentációhoz illesztett önkormányzati igények általában a következők voltak:

víziturizmus fejlesztése, kikötőhelyek kijelölése
talajvízszintek rehabilitációja
jóléti célra hasznosítható vízfelületek kialakítása
a folyóba bedőlt, a víziturizmust akadályozó fák eltávolítása
a rendkívüli vízkivételek elleni tiltakozás (Balaton)

2.2.4 Megoldási javaslatok

Az alapdokumentációba konkrét természetvédelmi és vízügyi vonatkozású megoldási lehetőségek kerültek be az alábbiak szerint:

árapasztó vápa
szabadon hagyandó sáv
zöldfolyosó (ökológiai folyosó)
kékfolyosó
holtág, mellékág rehabilitáció
partbiztosítás
védvonalak erősítése, áthelyezése
vízpótló műtárgyak
megőrizendő partvonal
vízkivétel, mellékág rányitás
hallépcső
fenékküszöb

Az alaptervek és a konzultációs tervek során alkalmazott műszaki megoldások a 9. Melléklet fejezetben találhatóak.

2.2.5 A konzultációs terv jóváhagyása

Az előzetes egyeztetések után elkészült Rába Folyógazdálkodási terv 2003. november 19-én került hitelesítésre, az Észak-dunántúl- és a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság vezetője, Fertő-Hanság NP, Őrségi NP vezetője, valamint az Észak-dunántúli- és a Nyugat-dunántúli Területi Vízgazdálkodási Tanács elnöke látta el kézjegyével.

Ez a terv a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés konzultációs tervének felelt meg a folyó vonatkozásában.

3 Nyílt eljárás

Az elkészült szakmai, konzultációs tervet igazgatóságaink a WWF Magyarország szervezetének segítségével nyílt eljárás keretében véleményeztették, módosították. A nyílt eljárás keretében először rendkívül széles szakmai körökben került a terv ismertetésre (horgászegyesületektől a civil szervezeteken keresztül az FM hivatalokig). Külön találkozókon ismertettük a terveket, és fogadóórák keretében tettük lehetővé a terv véleményezését. Az így kialakult, módosított koncepciót ismertettük, és a tervezéssel kapcsolatos valamennyi dokumentációt nyílttá tettük a www.rabavolgy.hu honlapon. Ezt követően 2005 év júliusában valamennyi érintett állampolgár számára lehetővé tettük a terv véleményezését, majd a véleményeket összegezve egy szombathelyi és egy győri, nyílt fórumon lehetővé tettük a közvetlen véleménycserét. A fórumokat hangfelvétellel és jegyzőkönyvekkel dokumentáltuk majd ez alapján állítottuk fel az igényeknek azt a rangsorát, amely alapján a terv aláírandó változata készült. Ahol több változatot javasoltak a felek,

ott a változatokat igényeiknek megfelelően rangsoroltuk és jeleztük, hogy a rangsort befolyásolja az Európai Unió által is szükségesnek tartott költség-haszonelemzés végeredménye.

4 Tapasztalatok

4.1 Konfliktusos pontok:

A folyógazdálkodási program nagyon jól betöltötte kísérleti szerepét abban a tekintetben, hogy feltárta azokat a konfliktusokat, amelyekkel várhatóan az egész országban szembe kell majd nézni a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés során. Ezek az alábbiak:

4.1.1 Szabadon hagyandó sáv

Felmerülő konfliktusok okai:

csak árvízvédelmi szempontokat vesz figyelembe,
gyors vízlevezetés, a víz „elsuhan”,
további medermélyülést okozhat,
nagy területeket érint, esetleg értékes élővilággal rendelkező, őshonos erdők kivágásával járhat,
tájkép megváltozik,
a folyó nagyobb árvíz során új medret alakíthat ki.

Megoldási alternatívák:

töltés magasítás, erősítés
oldalirányú vízkivezetés

A szabadon hagyandó sávokat tekintve jellemző volt, hogy inkább a töltéserősítés, és magasítás került elfogadásra, ez a megoldás kapta meg a résztvevőktől a prioritást.

4.1.2 Árapasztó vápa

Felmerülő konfliktusok okai:

a Rába mentén élők szerint nem lehet cél a gyors vízlevezetés, hiszen az utóbbi évtizedekben tapasztalat talajvízcsökkenés csak azzal kompenzálható, ha ott tartjuk a vizet, nem hagyjuk hirtelen, nagy gyorsasággal levezetni.
másrészt nagy a kanyarlevágódás veszélye.

Megoldásként: töltéserősítés kerül be a tervbe.

4.1.3 A víz kivezetése

Felmerülő konfliktusok okai:

a Rába alsóbb szakaszain élők kifogásolták a Kis Rábába való vízkivezetést azzal az indokkal, hogy az jelentősen csökkenti az alsóbb szakaszokra jutó víz mennyiségét.

Megoldási alternatíva:

A Kis Rába vízkivétel érvényes vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezik. Megoldásként a vízjogi engedély felülvizsgálata, módosítása szükséges.

4.1.4 Partbiztosítások

Felmerülő konfliktusok okai:

egyes helyeken szükségtelenül hosszúak

Megoldás:

Felülvizsgálatuk volt szükséges. Az Európaterv elkészítése során már a műszaki lehetőségek szerint lerövidített partbiztosítások szerepelnek.

4.2 Konszenzusos pontok

4.2.1 Hallépcsők (kék folyosók)

A vízi élőlények szabad vándorlását elősegítő létesítmény, melyek kiépítése minden keresztirányú (Nicki duzzasztó, fenékküszöbök) mű esetében szükséges. A javaslatok a résztvevők támogatását bírták.

4.2.2 Zöldfolyosó

A zöld folyosó a folyómenti élőhelyek megőrzése, összefüggő életterek kialakítása szempontjából fontos az élőlények számára. Ennek kialakítására történt javaslat a tervben, de az igénybe veendő területeken a konkrét kezelési előírások a részletes tervezés során tehetők meg.

4.2.3 Megőrizendő partvonalak

Medervándorlás megakadályozás. Elsősorban a töltést megközelítő folyómeder szakaszok bevédése teszi szükségessé a beavatkozást. Ezt a résztvevők elfogadták.

4.2.4 Fenékküszöb

A nyílt eljárás során szinte minden alkalommal elhangzott mind a szakértők, mind az érintett települések képviseletétől, hogy többek közt a Rába mentén is hatalmas károkat okoz a talajvízszint csökkenése. (lásd: hullámtéri erdők, lakóházak megrepedeznek stb.) A fenékküszöbök általában a résztvevők támogatását bírták.

4.2.5 Holtágak, kavicsbányák rehabilitációja

Hozzájárul a talajvízszint emelkedéséhez, a víz tovább időzik az adott szakaszon. Értékes élőhelyek alakulnak ki, ami lehetővé teszi a biodiverzitás fenntartását. Az ilyen javaslatokat a résztvevők elfogadták, bár a keletkező vízfelületek használatát (természetvédelmi, rekreációs) tisztázni szükséges.

4.2.6 Kikötők, hajókiemelők, strandok, kempingek

A víziturizmus érdekeit szolgáló létesítmények esetében több önkormányzat jelentkezett igénnyel, amelyek feltüntetésre kerültek a tervben.

5 A terv fejlődése a nyílt eljárás során táblázatos folyamatábrán lebontva

6 Az Európa terv

A Rába folyógazdálkodási terv készítése során egyeztetések, és eszmecserék történtek a szintén EU tag, szomszédos Ausztriával. Az egyeztetések során mindkét fél támogatta, és céljaként emelte ki a Rába folyó tervének 2007. évi EU költségvetésbe való bekerülését. A folyógazdálkodási tervezés során ezért nem csak azt tűztük ki célul, hogy a vízgyűjtőgazdálkodási tervezés számára tapasztalatokat szerezzünk a végleges tematika kidolgozásához. A munkával célunk volt, hogy az ausztriai folyószakaszon a Steier és Burgenland tartományok által megpályázott folyórehabilitációs projektek mellé felzárkóztassuk a magyar szakasz rehabilitációs pályázatát is, mivel a szomszédos ország kezdeményezése szerint összefüggő pályázat esetén nagyobb esélye van a két országnak a rehabilitációs munkák támogatásának megszerzésére. Ezért javasoltuk az Európa terv alcímet, utalva arra, hogy a teljes, osztrák-magyar folyószakasz rehabilitációs munkáira a két ország közösen nyújthatná be pályázatát az Európai Unióhoz.

Ennek figyelembevételével kell készítenünk egy közös tervdokumentációt, mely a két ország közös céljaként, nagyobb eséllyel indul az EU 2007 évi pályázati kiírásán.

6.1 Európa terv működése a honlapon

A www.rabavolgy.hu honlap nemcsak a nyílt eljárás során népszerűsítette a folyógazdálkodási tervet, hanem az elkészült „Európa terv” is teljes egészében megtalálható rajta. A szöveges állományokon kívül, a térképi adatállomány letölthető .pdf, valamint egy több rétegből álló alaptérkép állomány Országhatártól a
Rába győri végszelvényéig található. Az alaptérképre kerültek fel a meglévő és a tervezett létesítmények.

A létesítmények csoportosítása a következő:

· Vízrajzi érdekeltségű létesítmények

· Vízügyi érdekeltségű létesítmények

· Természetvédelmi érdekeltségű létesítmények

· Önkormányzati érdekeltségű létesítmények

Ezen létesítmények szintén különböző rétegek bekapcsolásával jeleníthetők meg.

6.2 Létesítményjegyzék

A Rába Folyógazdálkodási terv, mint alapdokumentáció létesítményjegyzékének, a nyílt eljárás során megvitatott konszenzusos elemei, valamint alternatív megoldások alapján készítettük el, mely a közös érdekeket tartalmazza.

A nyílt eljárás összesítőjeként elkészült az Európa terv létesítményjegyzéke.

Térkép-lap száma	Megnevezés	Szelvényszám	Hely
1	Hallépcső	214+660	Alsószölnök
1	Hajókiemelő	214+400	Suszter patak torkolata
1	Partbiztosítás	212+700-213+000	Rába jp.
1	Partbiztosítás	211+700-211+850	Rába jp.
2	Holtágrehabilitáció	208+150-208+300	Rába bp. Rábatótfalu
2	Hallépcső	206+860	Szentgotthárd
2	Kikötő, hajókiemelő, kemping	206+000	Szentgotthárd
3	Holtágrehabilitáció	204+400-204+700	Szentgotthárd
3	Partbiztosítás	203+700-207+300	Szentgotthárd
4	Holtágrehabilitáció	197+600-197+900	Magyarlak, Malom-csatorna
4	Kikötő, hajókiemelő	196+900	Rába jp. Magyarlak
4	Hallépcső	196+800	Malom csatorna műtárgyához
4	Önkormányzati műtárgy	196+800	Malom csatorna vízbetáplálása
4	kikötő, hajókiemelő	195+100	Csörötnek, Rába jp.
4,5	önkormányzati töltés	193+500-195+200	Csörötnek Rába bp.
5	Partbiztosítás	193+250-195+450	Csörötnek Rába jp,bp.
5	Komplex természetvédelmi rekonstrukció	187+560-193+000	Csörötnek-Rábagyarmat
6	Kikötő	187+300	Rába bp. Rátót, Rábagyarmat
7	Szennyvízbevezetés megoldása	174+600	Ivánci szv.tiszt. Tisztított szennyvize a holtág helyett közvelenül Rábába vezetendő
7	Holtágrehabilitáció	174+500-174+700	Ivánc, Malomház mellett
7	Partbiztosítás	174+230-174+450	Rába bp, Csákánydoroszló
8	Kikötő, hajókiemelő, kemping	173+200	Rába bp. Csákánydoroszló
8	Partbiztosítás	173+020-173+620	Csákánydoroszló mindkét oldalon
9,1	Vízátvezetés a Csörnöc-Herpenyőbe	162+400	A Rába és a Csörnöc közti terület
10	Hajókiemelő	160+700	Pinka torkolat, Rába bp.
10	Hallépcső	160+560	Körmend
10	Partbiztosítás	160+550-160+800	Körmend
10	Kikötő, strand, kemping, hajókiemelő	159+500	Körmend
10	Várkerti holtág rehabilitációja	158+350	Körmend
10,11	Partbiztosítás	156+700-159+550	Körmend, Rába bp, jp.
11	Szennyvíztisztító telep vízminőségének javítása	157+400	Körmendi szennyvíztisztító tisztított szennyvize
12	Kikötő	151+000	Magyarszecsőd
12	Kikötő, csónakkikötő, kemping	144+530	Molnaszecsőd
12	Partbiztosítás	144+220-145+150	Molnaszecsőd
13	Holtágrehabilitáció	142+000-142+300	Egyházashollós
13	Új híd	141+700	Egyházashollós
13	Partbiztosítás	141+530-142+350	Egyházashollós
14	Víztpótló műtárgy, mellékág rehabilitáció	134+940	Rábahídvég Rába jp.
14	Kemping, kikötő	134+600	Rábahídvég
14	Régi híd maradványainak eltávolítása	134+590	Rábahídvég
14	Partbiztosítás	134+200-135+500	Rábahídvég
14,15	Partbiztosítás	128+900-130+100	Püspökmolnári, mindkét parton
15	Holtágrehabiltáció, vízpótló műtárgy	128+150	Molnaszecsőd-Hollós között, Püspökmolnári
15	Holtágrehabilitáció, vízpótló műtárgy	125+680	Püspökmolnári, Árapasztó vápaként
15,16	Partbiztosítás	124+550-124+820	Püspökmolnári Rába bp. és jp.
16	Vízátvezetés a Csörnöc-Herpenyőbe	121+700	A Rába és a Csörnöc közti terület
16	Holtágrehabilitáció, vízpótló műtárgy	120+400	Zsennye, Alsóújlak
17	Partbiztosítás	113+150-114+450	Rum, mindkét oldalon
17	Kikötő, kemping	113+150	Rum községnél
17	Vízátvezetés a Csörnöc-Herpenyőbe	112+500	A Rába és a Csörnöc közti terület
17	Árapasztó vápa	111+900-113+100	Rum, Rába bp.
18	Holtágrehabililtáció	109+000	Balozsameggyes
18	Holtágrehabilitáció, vízpótló műtárgy	107+100	Balozsameggyes
19	Árapasztó vápa	104+500-105+200	Meggyeskovácsi Rába jp.
19	Vízpart szabad megközelítése, min. 3 m-es sáv	104+200-104+300	Meggyeskovácsi Rába jp.
19	Partbiztosítás	103+650-104+500	Meggyeskovácsi mindkét oldalon
19	Holtágrehabilitáció, 3 db vízpótló műtárgy	102+200-104+500	Ikervár-Meggyeskovácsi
20	6 méteres sáv	100+800-101+800	Ikervár
20	Kisherpenyő vízpótlása	100+780	Ikervár
20	Hallépcső	100+600	Ikervári duzz.
20	Hajókiemelő	100+670	Ikervár
20	Kikötő	100+400	Rába bp. Ikervári duzz.
21	Üzemvíz csatorna melletti halastavak rehabilitációja	93+200-96+800	Ikervár
22	Kikötő, kemping	89+100	Sárvár, Rába jp.
22	Holtágrehabilitáció	89+000-90+000	Sárvár
22,23	Partbiztosítás	88+600-89+700	Sárvár, Rába jp.
22,23	Partbiztosítás	87+800-89+700	Sárvár, Rába bp.
23	Mellékág rehabilitáció	87+000-87+800	Rába bp. Sárvár alatt
22-46	Töltéserősítés *	13+050-86+500	Rába jp.
24	Mellékág rehabilitáció	85+800	Rába jp. Sárvár alatt
24	Mellékág rehabilitáció	84+700	Rába bp. Sárvár alatt
24	Partbiztosítás	84+110-84+320	Rába jp. Sárvár alatt
24-46	Töltéserősítés *	13+050-83+000	Rába bp.
25	Gyöngyös torkolati hallépcső	82+950	Rába bp. Gyöngyös torkolati hallépcső
25	Kikötő	81+700	Rába bp. Rábapaty
25	Mellékág rehabilitáció	81+500	Rába jp. Ostffyasszonyfa térsége
25	Partbiztosítás	81+450-81+550	Rába bp. Szapud árok torkolatánál
25,26	Partbiztosítás	80+180-80+620	Rába bp. Uraiújfalju térsége
26	Partbiztosítás	78+600-78+820	Rába bp. Uraiújfalju térsége
26	Partbiztosítás	77+600-77+720	Rába bp. Uraiújfalju térsége
27	Partbiztosítás	75+700-75+900	Rába jp.
27	Holtágrehabilitáció	75+400	Uraiújfalu 0212/2 hrsz Rába bp.
27	Partbiztosítás	73+250-73+400	Ragyogói hídnál mindkét oldalon
28	Partbiztosítás	70+300-70+400	Rába bp.
29	Partbiztosítás	69+150-69+250	Rába jp.
29	Mellékág rehabilitáció	68+700	Rába jp. Nick duzz. Felett
29	Hallépcső	68+600	Kis Rába vízkivételi zsilip
29	Mellékág rehabilitáció	68+400	Nicki duzzasztó felett
29	Kikötő, hajókiemelő	68+550	Rába bp. Nick
29	Hallépcső	68+200	Nicki műgát
30	Partbiztosítás	63+400-63+550	Rába jp.
31	Mellékág rehabilitáció	62+400	Rába jp. Kecskédi híd felett
31	Árapasztó hídnyílás	62+250	Kecskédi hídnál
31	Partbiztosítás mindkét oldalon	62+200-62+360	Kecskédi hídnál
31	Partbiztosítás	61+900-62+050	Rába jp. Kecskédi híd alatt
31	Hallépcső	60+850	Répce-árapasztó torkolata Rába bp.
31	Fenékküszöb	59+000	Rábakecöl
31	Vízkivétel, mellékágrányitás	59+400	Rába jp. Pápóc
31	Vízkivétel, mellékágrányitás	59+000	Rába bp. Rábakecöl
31	Kikötő	59+500	Rába jp. Pápóc
32	Partbiztosítás	58+700-58+900	Rábakecöl, Rába bp.
32	Kikötő	59+100	Rába jp. Pápóc
32	Horgásztó bővítése	58+500	Rába bp. Rábakecöl
32	Partbiztosítás	57+200-57+500	Rába jp. Rábakecöl térsége
32	Partbiztosítás	55+400-55+800	Rábakecöl-Vág között
32	Töltésáthelyezés Natura 2000 terület határáig	54+800-56+000	Rába bp.
32	Fokgazdálkodás **	55+800	Kavicsbányatavaknál
33	Holtágrehabilitáció	54+200	Hullámtereken kavicsbányatavak
33	Partbiztosítás	52+800-53+050	Rába jp. Vág térsége
33	Partbiztosítás	52+150-52+300	Rába bp. Vág térsége
33	Fokgazdálkodás **	52+000	Pálimalom és Vág-Súgó között
33	Partbiztosítás	51+300-51+850	Vág térsége mindkét oldalon
33	Vízbevezetést szolgáló műtárgy	51+900	Rába bp. Vág
33	Kikötő, strand, kemping	51+200	Rába bp. Vág
33	Műtárgy	51+200	Rába bp. Vág
34	Műtárgy	51+150	Rába bp. Vág
34	Fenékküszöb	50+700	Vág alatt
34	Partbiztosítás	50+190-50+500	Rába bp. Vág alatt
34	Partbiztosítás	49+960-50+340	Rába jp. Kemenesszentpéter
34	Holtágrehabilitáció	49+300	Rábasebes, Rába bp.
34	Kikötő	49+100	Rába jp. Kemenesszentpéter
34	Vízkivétel, mellékágrányitás	49+100	Rába bp. Rábasebes
35	Partbiztosítás	45+350-45+600	Kemenesszentpéter-Várkesző között
35	Töltésáthelyezés zöldfolyosó határáig	42+200-44+400	Szany térsége
36	Uszadék visszatartás orvoslása	41+400	Várkeszői híd
36	Partbiztosítás	41+100-41+300	Várkeszői híd
36	Kikötő, strand	41+000	Rába bp. Várkesző Rábaparti csárda
36	Fenékküszöb	41+000	Marcaltő
36	Partbiztosítás	39+600-39+800	Marcaltő közúti híd
37	Kikötő	38+000	Rába jp. Marcaltő
37	Vízkivétel, mellékágrányitás	38+000-38+800	Marcaltő Rába jp.
37	Partbiztosítás	37+600-38+000	Malomsok térsége Rába jp.
37	Kikötő	36+800	Rába jp. Malomsok
37	Partbiztosítás	37+150-37+300	Rába bp-on Malomsok térsége
38	Partbiztosítás	36+290-36+470	Malomsok térsége Rába jp.
38	Partbiztosítás	35+950-36+080	Malomsok térsége Rába bp.
38	Partbiztosítás	35+720-35+850	Malomsok térsége Rába jp.
38	Partbiztosítás	35+200-35+350	Malomsok térsége Rába bp.
38	Kikötő	35+250	Rába bp. Sobor II.
38	Ökoturisztikai centrum	33+700	Rába bp. Sobor I.
38	Partbiztosítás	34+250-34+450	Sobor térsége jp.
38	Partbiztosítás	34+150-34+300	Sobor térsége bp.
39	Fenékküszöb	32+000	Sobor alatt
40	Kikötő, kemping	29+300	Rába bp. Árpás
40	Partbiztosítás	29+000-29+350	Árpási közúti hídnál
40	Szabadon tartandó sáv	28+300-29+900	Árpás térsége Rába bp.
42	Vízkivétel, mellékágrányitás	27+150	Árpás térsége Rába bp.
42	Holtágrehabilitáció	24+600	Rába bp-on Bodonhely felett
42	Fenékküszöb	23+700	Bodonhely
42	Fokgazdálkodás ***	23+200	Bodonhelyi ártéri tó, Rábaköz-Tóköz projekt
42	Partbiztosítás	23+450-23+580	Bodonhelyi közúthídnál
43	Kikötő	22+750	Rába bp. Bodonhely
43	Vízpótló műtárgy ***	22+200	Rehabilitáció R.csécsény térségben
43	Vízpótló műtárgy ***	21+200	Rehabilitáció R.csécsény térségben
43	Fenékküszöb	20+800	Rábaszentmihály
43	Kikötő	20+400	Rába bp. Rábacsécsény
43	Kikötő	20+400	Rába jp. Rábaszentmihály
43	Partbiztosítás	20+350-20+500	Rábacsécsény közúti híd
44	Vízpótló műtárgy	19+800	Mérgesi Holt-Rába vízpótlása
44	Holtág összekötés	18+700	Mérges
44	Kikötő	18+200	Rába bp. Mérges
44	Mederrendezés a Mérgesi hídnál, hídfelújítás	18+170	Mérgesi hídnál
44	Partbiztosítás	18+050-18+220	Mérgesi hídnál
44	Holtágrehabilitáció	18+700-23+200	Bodonhelytől mérgesig
44	Holtágrehabilitáció	17+400-18+700	Mérges közig.tetületének teljes hosszában
44	Alsó holtágnál vízvisszavezető műtárgy	17+380	Mérges
45	Vízkivétel, mellékágrányitás	16+000	Rába jp.-i hullámtérben, Mérges Rábapatona között
45	Fenékküszöb	15+500	Rábapatona fölött
45	Partbiztosítás	14+020-14+150	Patonai hídnál
45	Kikötő	14+000	Rába jp. Rábapatona
45	Vízpótló műtárgy	13+400	Vízbetáplálás a Holt-Rábába
45	Holtágrehabilitáció	13+400	Rábapatona, Ikrény holtág, Holt-Rába
46	Fokgazdálkodás **	12+800-13+400	Rábapatona-Ikrény holtág között
46	Hallépcső	12+350	Rábapatona
46	Fenékküszöb	12+350	Rábapatona
46	Rehabilitálandó holtág	11+400	Rába jp.
46	Hallépcső	10+700	Marcal duzzasztó
47	Kikötő	8+700	Rába jp. Gyirmót
47	Rehabilitálandó holtág	7+500	Gyirmót térsége
47	Vízpótló műtárgy	7+500	Gyirmót térsége
48	Fokgazdálkodás **	5+400	Gyirmót, Rókadomb
48	Vízkivétel, mellékágrányitás	5+300	Gyirmót térsége
49	Hallépcső	3+250	Holt Marcal
49	Holtágrehabilitáció	3+230-7+900	Holt Marcal
49	Kikötő	2+540	Holt Marcal
49	Hallépcső	2+530	Tyúktelepi zsilip
49	Holtágrehabilitáció	2+220-3+200	Tyúktelepi zsiliptől, Marcal torkolatig, Holt-Marcal, Pándzsa öblözet
50	Csónakkikötő	2+220	Kovalteri kikötő
1-50	Zöldfolyosó	1+920-216+212	Győr-Sopron vasút- Országhatár

* megoldási alternatívák: 1. szabadon hagyandó sáv, 2. oldalirányú vízkivezetés. Költséghaszon elemzés szükséges, a KÖVIZIG csak az olcsóbb megoldást tudja támogatni, a drágább megoldás különbözetét az azt igénylők biztosítják.


** Hosszútávon megoldható, viszont ebben az FM Hivatal, valamint a Horgászegyesület egyeztessen.
*** Rábaköz-Tóköz projekt

6 Az engedélyezési eljárás javasolt menete

A tervben szintetizáltuk az állami alapfeladatok ellátásához szükséges beavatkozások, létesítmények, valamint egyéb: természetvédelmi, önkormányzati (lakossági) igényeket. A jóváhagyott beavatkozásokat mindig az érdekelteknek kell végrehajtani, s a végrehajtáshoz szükséges anyagi feltételeket megteremteni.

A megvalósíthatóság első lépése az engedély megszerzése.

Elvi vízjogi engedély kérhető a vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozó vízhasználat, vízi munka és vízilétesítmény műszaki tervezéséhez.

Vízjogi engedély szükséges - jogszabályban meghatározott kivételektől eltekintve - a vízi munkák elvégzéséhez, illetve vízilétesítmények megépítéséhez, átalakításához és megszüntetéséhez (létesítési engedély, továbbá annak használatbavételéhez, üzemeltetéséhez, valamint minden vízhasználathoz (üzemeltetési engedély).

7.1 Az elvi vízjogi engedély

A vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozó tevékenység tervezését megelőzően elvi vízjogi engedély kérhető, amely az építtető által tervbe vett vízgazdálkodási cél megvalósításának általános műszaki megoldási lehetőségeit, feltételeit határozza meg, de vízimunka elvégzésére, vízilétesítmény megépítésére, illetőleg vízhasználat gyakorlására nem jogosít fel.

Az elvi vízjogi engedély a vízügyi hatóságot a vízjogi létesítési engedélyezési eljárás során hozott döntésénél - ha a döntés alapját képező körülmények és a jogszabályok időközben nem változtak - az érvényességi időtartamon belül köti azon vízgazdálkodási előírások és feltételek tekintetében, amelyekről az elvi vízjogi engedélyben állást foglalt, illetőleg határozatot hozott.

Az elvi vízjogi engedélyben meghatározott vízmennyiségséget, illetőleg a befogadóba elvezethető víz mennyiségét és minőségét - az engedély érvényességi idején belül - bejegyzett igényként (lekötött vízkészletként) kell nyilvántartani, és ezt a későbbi vízjogi engedélyek kiadásánál a vízkészletekkel való gazdálkodásnál figyelembe kell venni.

Az elvi vízjogi engedély a vízjogi létesítési engedély jogerőre emelkedéséig, de legfeljebb az elvi engedélyt tartalmazó határozat jogerőre emelkedésétől számított 1 évig érvényes.

Az elvi engedélyben tisztázni kell a tervben szereplő műtárgyak megvalósításának módját.

7.2 Előzetes környezeti hatástanulmány

Annak érdekében, hogy az elvi engedélyes tervben szereplő munkák környezeti hatását megállapítsuk előzetes környezeti hatástanulmány készítése célszerű. Ennek véleményeztetése a zöld hatósággal azért szükséges, mert a vélemény alapján meghatározható, hogy melyik mű építése teszi szükségessé részletes környezeti hatástanulmány elkészítését.

7.3 A létesítési engedély

Elvi vízjogi engedély megszerzése után, létesítményenként vízjogi létesítési engedélyt lehet készíteni melyet az adott létesítmény illetékese készíttet el, annak megfelelően, hogy a megvalósítandó létesítmény milyen érdekeltségbe tartozik elsősorban. Többféle érdekeltség esetén az érintettek konszenzus alapján kell eldöntsék az engedélykérő személyét.

7.4 Komplex környezeti hatásvizsgálat

A részletes tervezés során, komplex környezeti hatásvizsgálatot kell készíteni.

A környezetvédelmi hatásvizsgálat célja: a környezetre jelentős hatást gyakorló tevékenységek következtében létrejövő környezeti hatások átfogó feltárása, a hatásokkal érintettek tájékoztatása és véleményük kikérése.

A környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény úgy rendelkezik, hogy a környezetre jelentős mértékben hatást gyakorló tevékenység megkezdése előtt környezeti hatásvizsgálatot kell végezni.

A környezetre jelentős hatást gyakorló tevékenységnek minősül valamely - a Kormány által rendeletben meghatározott - létesítmény vagy művelete telepítése, megvalósítása, meglévő létesítmény vagy művelet felhagyása, jelentős bővítése, valamint a technológia- és termékváltás illetve ezek jelentős módosítása.

A hatásvizsgálat előkészítő és - szükségessége esetén - részletes vizsgálati szakaszból áll.

A hatásvizsgálat során fel kell tárni a tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó más műveletek meghibásodás vagy baleset miatt várható környezeti hatásokat.

A kérelmet a felügyelőség szakhatóságok bevonásával bírálja el.

9 Monitoring rendszer

A Rábán történt habzási problémák megoldására többen kezdeményezték egy saját monitoring rendszer felállítását. A tervezők azonban ezt, tekintettel annak üzemeltetési költségeire, nem javasolták. A vízkeretirányelvben foglaltaknak megfelelően ugyanis a Monitoring rendszer kiépítését 2006 végéig ki kell építeni Magyarországon, így többek közt a Rábán is, melyet előír a 2000/60/EK IRÁNYELV 8. cikkeje:

A felszíni vizek állapotának, a felszín alatti vizek állapotának és a védett területeknek a monitoringja

1. A tagállamok gondoskodnak a vizek állapotának monitoringjára irányuló programok kidolgozásáról, hogy a vizek állapota minden egyes vízgyűjtő kerületben összefüggő és átfogó módon áttekinthető legyen:

- felszíni vizek esetében a monitoring programok kiterjednek:

a víztérfogatra és a vízszintre vagy a vízhozamra olyan mértékben, amennyire azt az ökológiai és a kémiai állapot, valamint az ökológiai potenciál megköveteli, és az ökológiai és a kémiai állapotra, valamint az ökológiai potenciálra;

- a felszín alatti vizek esetében a programok a kémiai és a mennyiségi állapot monitoringjára terjednek ki;

a védett területek esetén a fenti programokat kiegészítik azoknak a jellemzőknek a megfigyelésével, amelyeket az egyes védett területek kialakítására vonatkozó európai közösségi joganyag előír.

2. A monitoring programok legkésőbb hat évvel ennek az irányelvnek a hatálybalépését követően működőképesek lesznek, kivéve, ha a vonatkozó európai közösségi joganyag másként rendelkezik. A monitoring program összhangban lesz az V. melléklet követelményeivel.

3. A vizek állapotának elemzéséhez és monitoringjához a 21. cikkben foglalt eljárásnak megfelelően kidolgozzák a műszaki előírásokat és a szabványosított módszereket.

Ennek értelmében 2006. decemberére működőképes monitoring rendszernek kell üzemelnie a Rábán.

A dokumentáció alapként szolgál az EU Vízkeretirányelvben előírt vízgyűjtőgazdálkodási tervezéshez, melyet 2009-ig kell elkészíteni. A vízgyűjtőgazdálkodási terv pedig alappillére a 2015-re határidős „jó vízminőségű vizek” elérését tekintve.

Mindent összevetve a fenti munka eredményeként kialakult egy olyan, a Rába folyó használatával kapcsolatos egyeztetett igénylista, amely lehetővé teszi a folyó mentén élők fejlesztési elképzeléseinek megjelenítését. A terv segít abban, hogy a megnyíló uniós pályázatokon az érintettek, a Rába mentén élők olyan igényekkel lépjenek fel, amelyek összhangban vannak a folyó használatával, és egymás szándékaival. Az egyéni pályázati elképzelések mellett lehetővé teszi a térségi célok érdekében történő egységes fellépést is.